|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 70 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Szilágyi János 2005. január 8.Négy megyében ad magyar prefektust, nyolcban pedig az alprefektusi tisztségre is számíthat a romániai magyar érdekvédelmi szövetség. A kormány január 7-i ülésén született döntés szerint Kovászna, Máramaros, Beszterce-Naszód és Krassó Szörény megyében szerezte meg az RMDSZ a vezető beosztásokat. Kovászna megyében a prefektusi tisztséget György Ervin, a helyi kábelszolgáltató vállalat igazgatója fogja betölteni. A 43 éves politikus az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom platformjának az alelnöke, Kolozsváron végzett geológia szakon. Borbély László, a közmunkálatokért és területrendezési ügyekért felelős miniszter az új kinevezésekkel kapcsolatban elmondta: a mostani négy prefektusi és nyolc alprefektusi hely megszerzése arról tanúskodik, hogy az RMDSZ az 1996-os első kormányszerep-vállalásához képest megerősödött. Akkor még csak két prefektusa és öt alprefektusa volt a szervezetnek, a mostani négy prefektussal és nyolc alprefektussal viszont a magyarok lakta romániai területeknek több mint nyolcvan százalékát lefedik. Máramaros megyében az eddig parlamenti képviselőként dolgozó Böndi Gyöngyike lett a prefektus, Beszterce-Naszód megyében pedig az RMDSZ megyei szervezete elnökét, Szilágyi Jánost nevezték ki ebbe a tisztségbe. A szövetség a krassó-szörényi prefektusi tisztséget is megkapta, még nem lehet tudni, hogy kit neveznek ki. /Négy prefektust és nyolc alprefektust ad az RMDSZ. Kovászna megyében heves tiltakozást váltott ki magyar vezető kinevezése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./2005. január 10.Élesen bírálták a román pártok az RMDSZ-es kormánymegbízottak kinevezését. A tiltakozó háromszéki román pártok képviselői távol maradtak György Ervin, Kovászna megye új prefektusának hivatalos beiktatásáról. A Kovászna megyei román pártok megígérték, hogy tiltakozó akciójukat minden törvényes eszközzel folytatják. Első alkalommal nevezett ki a kormány női prefektust, ugyanakkor Böndi Gyöngyike személyében először van Máramaros megyének magyar prefektusa. Böndi Gyöngyike 1997–2004 között parlamenti képviselő volt. Krassó-Szörény megyében Seres Péter 41 éves resicabányai gépészmérnököt jelölte az RMDSZ a prefektusi tisztségre. Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye új prefektusa elmondta, tevékenysége során a törvény és az alkotmány betűjét tartja szem előtt. Szilágyi János az RMDSZ területi szervezetének 58 éves elnöke végzettségét tekintve kertészmérnök. 1990-ben parlamenti képviselőnek választották, másfél év után lemondott mandátumáról, mert jobbnak látta visszatérni a szakmájához. A Bihar megyei RMDSZ csalódásként élte meg, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben a kormány nem nevezte ki alprefektusnak az RMDSZ jelöltjét. Hargita megyében Constantin Strujant nevezte ki a kormányfő prefektusnak. „Mi RMDSZ-es prefektust szerettünk volna, de a döntés a miniszterelnököt illeti” – mondta Ráduly Róbert, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke. Arad megyében Horváth Levente megyei tanácsos lett az alprefektus. Az egyeztetések szerint Szilágy megyének RMDSZ-es alprefektusa lesz, e tisztség valószínű várományosa Végh Sándor. Szatmár megyében az alprefektusi tisztség folytonosságát Riedl Rudolf személye jelenti, aki az RMDSZ színeiben második mandátumát fogja kezdeni. Maros megyében az alprefektusi feladatkört továbbra is az RMDSZ-es Burkhardt Árpád látja majd el, aki 1990 óta tölti be ezt a tisztséget. /Munkába állt három magyar prefektus. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./2005. január 26.Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye prefektusa elmondta, a kormánybiztosi tisztség nem összeférhetetlen a megyei RMDSZ-elnöki tisztséggel, ezért megmarad a megyei szervezet élén. Ígérte, hogy a megyében kiharcolja, hogy az RMDSZ megkapja arányosan az őt megillető tisztségeket. Besztercén akadozik a kormánypártok közötti kapcsolat, nehéz egyeztetni. Szilágyi János kijelentette: nem leszünk puszipajtások, de együtt kell dolgoznunk. Koszorús Zoltánt hívta meg kabinetfőnöknek, akit majd a minisztériumokkal tartja a kapcsolatot. /Kresz Béla: „Együtt kell dolgoznunk, de nem leszünk puszipajtások” Beszélgetés Szilágyi Jánossal, Beszterce-Naszód megye prefektusával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./2005. február 9.Féléves tevékenységét értékelte február 6-án tartott közgyűlésén a bethleni RMDSZ, Orbán László elnök az eltelt időszak eseményeit összegezte. A bethleni RMDSZ a megye egyik legerősebb szervezete. Tavaly ősszel magyar nyelvű IX. osztály indult Bethlen városban. Kerekes Jolán tanárnő a prefektus segítségét kérte: rendezzék az iskolában a fűtés kérdését, 10 fokos „melegben” nem lehet tanítani. Szilágyi János helyben intézkedett: Máthé István alpolgármesternek szólt: sürgősen orvosolni kell az iskola fűtési gondjait. A gyűlésen kérték, legalább egy utca viseljen magyar nevet, s az anyaországi támogatással megújult magyar óvoda ne a Június 1. nevet viselje. /Ferencz L. Imre: Nem csak báloztak…= Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./2005. február 25.RMDSZ a kormányban, a prefektúrákon és az országos intézményekben: Kormányban Markó Béla – a művelődési, az oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt – távközlési és informatikai miniszter, Borbély László – közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter, Winkler Gyula – kereskedelmi megbízott miniszter. Államtitkárok Cseke Attila Zoltán – Kormányfőtitkárság, Csutak István – Integrációs Minisztérium, Demeter Attila – Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, Jakab István – Pénzügyminisztérium, Korodi Attila – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Kötő József – Oktatási és Kutatási Minisztérium, Markó Attila – Etnikumok Közötti Kapcsolatok Hivatala, Niculescu Tóni – Külügyminisztérium, Székely Ervin – Egészségügyi Minisztérium. Prefektusok Szilágyi János – Beszterce, Böndi Gyöngyike – Máramaros, György Ervin – Kovászna, Madaras Lázár – Mehedinti. Alprefektusok Burckhárdt Árpád – Maros, Dézsi Zoltán – Hargita, Horváth Levente Ákos – Arad, Marossy Zoltán – Temes, Riedl Rudolf – Szatmár, Seres Péter – Krassó-Szörény, Szakál András – Brassó, Végh Sándor – Szilágy. Központi intézményekben Asztalos Csaba – Elnök, Diszkrimináció-ellenes Országos Tanács, Birtalan József – Elnök, Közalkalmazottak Ügynöksége, Péter Elek – Vezérigazgató, Országos Ásványvíz Társaság, Tánczos Barna – Vezérigazgató, Állami Mezőgazdasági-tulajdon Ügynökség, Varga Gábor – Elnök, Szabadalmi és Találmány Hivatal, Gáspárik Attila – Alelnök, Országos Audiovizuális Tanács, Neményi József – Alelnök, Országos Versenytanács. /RMDSZ a kormányban, prefektúrákon és az országos intézményekben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./2005. május 4.A Beszterce-Naszód megyei Óradna római katolikus plébániája május 1-jén tartotta meg a templom-búcsút. Az ünnepséget 1992 óta folyamatosan megrendezik Óradnán. Az ünnepségre az Erdély több vidékéről érkezett vendégek között jelen volt Szilágyi János prefektus és Nascan Alexandru helyi polgármester. Az ünnepséget az óradnai gyermekek előadása és a meghívott művészek egyházzenei koncertje zárta. A templomi búcsút követően Szilágyi János prefektus Radnaborberekre látogatott, felmérni a település problémáit. Ezek közé tartozik az Izvor-patak gátjainak és hídjainak sürgős megerősítése a vízmosás megállítása érdekében, az orvosi ellátás és a közlekedés megoldása. A még megmaradt 700 bányászból újabb 500-at bocsátanak el, ez nagy gond, mert nincs munkalehetőség. /Kresz Béla: Templom-búcsú Óradnán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./2005. június 1.Az RMDSZ megszerezte a Beszterce-Naszód megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal igazgatói tisztségét. Szilágyi János prefektus, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke jelezte, kinevezték Kocsis Andrást. /Magyar hivatalvezetőt neveztek ki Beszterce-Naszód megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./2005. október 4.Néhány órás villámlátogatást tett október 2-án, vasárnap Beszterce-Naszód megyében Veres János magyar pénzügyminiszter, aki ígéretet tett Szilágyi János prefektusnak: támogatja a régiót, hogy itt haladhasson keresztül a Budapest–Odessza gyorsforgalmi út nyomvonala. A Budapestet Nyíregyházán keresztül Nagybányával, majd Borsával és Suceavával összekötő gyorsforgalmi út – romániai szakaszának megépítési költsége 320 millió euróra rúg – a tervek szerint Szilágy megyét is érintette volna, de Szilágyi szerint esély van arra, hogy Zilah kikerülésével végül Beszterce-Naszódon haladjon keresztül. /R. Sz.: Veres-lobbi Beszterce-Naszód megyének. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./2005. október 5.A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ lemondott két decentralizált intézmény vezérigazgatói posztjáról, hogy ne keltsen feszültséget a kormánykoalícióban, jelezte Szilágyi János prefektus, a megyei RMDSZ elnöke. – Több politikus azzal vádolt bennünket, hogy az RMDSZ vitát keltett a kormánykoalícióban, de mi éppen azért, hogy megtartsuk a békét megyei szinten, átengedtük a két tisztséget. A különböző pártok egyre több vezetői tisztséget akarnak, mi pedig egyetlen aligazgatói tisztséggel maradtunk – nyilatkozta a prefektus. /Két RMDSZ-es igazgatóval kevesebb. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2005. október 26.A kormánykoalíciós tanácshoz juttatja el álláspontját az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, amelyben cáfolni akarják a Szilágyi János prefektust érő sorozatos támadásokat, és tiltakozásukat fejezik ki az RMDSZ-es tisztségviselőknek a megyei decentralizált intézményekből való sorozatos visszavonása ellen. Erről döntött az RMDSZ Beszterce-Naszód Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). /Besztercén ülésezett az MKT. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2005. november 10.Az RMDSZ prefektusai – a Mehedinti megyei kormánybiztos kivételével – egyidejűleg, decemberben mondanak le a politikai szerepvállalásról. A döntés Marosvásárhelyen született Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében. „Heves viták voltak, de az elnök azt javasolta, hogy mondjunk le a politikáról, és maradjunk a közigazgatásban. Erre a következő hónap közepén kerül sor, az időpontról a továbbiakban állapodunk meg. Ahhoz, hogy továbbra is prefektusként dolgozhassunk, vizsgáznunk kell az eddigi tanfolyamok alapján. Ha a vizsga sikerül, megtarthatjuk posztjainkat”, mondta Szilágyi János prefektus, aki lemond Beszterce-Naszód megyei RMDSZ elnöki tisztségéről, a szervezet vezetését Borsos László jelenlegi ügyvezető elnök veszi át. A prefektusi törvény közvitára bocsátott módosító tervezete szerint a kormánybiztosoknak egy hónapon belül választaniuk kell a prefektusi poszt és a politikai tisztség között. /Lemondanak az RMDSZ prefektusai a politikáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./2005. december 29.Kellemetlen meglepetés érte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét: a koalíciós „partnerek” ismét megszegték ígéretüket, és az előzetes megállapodások ellenére megakadályozták, hogy az elkövetkező tíz évben az RMDSZ jelöltje töltse be az egyik alprefektusi tisztséget. Korábban azt ígérték, hogy a tisztség betöltésére kiírt versenyvizsgán a többi koalíciós párt nem állít ellenjelöltet, de nem így történt. Az RMDSZ jelöltjét nem is engedték szóhoz jutni, a vizsgáztató bizottság szerint Fekete Emőke nem felel meg a követelményeknek, mivel nincs megfelelő számú munkaéve. A prefektusok jogállásáról szóló törvény módosítása következtében január 1-től a prefektúrák főtitkárai alprefektusokká válnak, így valamennyi megyében a prefektusoknak két helyettese lesz. Mivel Kolozs megyében Silviu Hentz prefektúrai főtitkár nemrég tragikus hirtelenséggel elhunyt, versenyvizsgát szerveztek a megüresedett állás betöltésére. A bizottság tagjai előre eldöntötték, ki lesz a sikeres vizsgázó. Január 1-jétől a prefektusok többé nem közméltóságok, hanem főköztisztviselők. Eddig a prefektusok az aktuális kormánypártot/kormánypártokat képviselték, könnyen le lehetett őket váltani. A prefektusokkal több esetben visszaéltek pozíciójukkal, erőteljesen beavatkoztak az önkormányzatok tevékenységébe. A prefektusok nagy része máris lemondott párttagságáról és a különböző párttisztségekről. Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzati főosztályának vezetője megerősítette: az RMDSZ négy prefektusa (Böndi Gyöngyike Máramaros, György Ervin Kovászna, Madaras Lázár Mehedint és Szilágyi János Beszterce-Naszód megyékből), illetve 8 alprefektusa kilépett az RMDSZ-ből. /Kiss Olivér: Nem lesz RMDSZ-es alprefektus Kolozs megyében. Újabb koalíciós átverés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./2006. február 4.Telt ház fogadta a kolozsvári Magyar Operában február 2-án a Kriza Ágnes emlékhangverseny előadóit. A hangversenyesttel a társulat a nagyszerű operaénekesre, a társulat egykori tagjára emlékezik. Az immár hagyományossá vált Kriza-díjat idén Szilágyi János, az Opera tagja kapta, s az erről szóló oklevelet és pénzjutalmat Simon Gábor igazgató nyújtotta át. /Köllő Katalin: Kriza Ágnes Emlékhangverseny. Szilágyi János az idei díjazott. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./2006. február 13.Új elnöke van az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének Kocsis András személyében, aki a prefektusi tisztség pártsemlegessé változtatása miatt a tisztségből korábban lemondó Szilágyi Jánost váltja fel. A kétéves mandátummal megválasztott 56 éves Kocsis András megyei tanácsos, a 121 megyei küldött szavazatának 75 százalékát szerezte meg a választáson, noha egyetlen ellenjelöltje sem volt. Kocsis kifejtette: elsősorban az RMDSZ és az erdélyi magyar történelmi egyházak közötti viszony javítására fekteti majd a hangsúlyt. Kocsis András állatorvos a megyei RMDSZ-szervezet egyik alapító tagja, korábban az RMDSZ rettegi szervezetét is vezette, ahol helyi tanácsosi tisztséget is betöltött. /Új RMDSZ-elnök Beszterce-Naszód megyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./2006. június 1.A Beszterce-Naszód megyei közigazgatást a kolozsvári Funar-korszak örökös vitái fenyegetik. A májusi megyei tanácsülést annak ellenére is megtartották, hogy nem vett részt a négy független és RMDSZ-es önkormányzati képviselő. Ez azt jelenti, hogy a 2004-es helyhatósági választások alapján felállt tanács tagjainak kevesebb mint fele is működtetheti az intézményt. Mindenki Szilágyi János prefektustól várta a szociáldemokrata Gheorghe Marinescu tanácselnök leváltását. A prefektus továbbra is vonakodik attól, hogy feloszlassa a döntéshozó testületet, bíróság ítéletre vár. /Újabb Funar-korszak kezdődik? A beszterce-naszódi tanács hiányosan is működik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./2006. július 27.Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye prefektusa szerint az ilosvai árvízkárosultak július 23-i, vasárnapi lázadása a politikai pártok, különböző érdekszervezetek vagy éppen az újságírók bujtogatásának köszönhető. Szilágyi a Konzervatív Párt és Szociáldemokrata Párt vezetőire gondolt, akik arra bíztatták az ilosvai párttagokat, hogy lázadjanak fel a polgármester és a helyi tanács ellen. A prefektus közölte, hogy építőanyagokat küldenek Ilosvára, azoknak a családoknak pedig, akiknek nincs pénzük építkezni, a kormány akár 7 000 új lejes támogatást is kiutalhat. /Szilágyi: bujtogatták az ilosvai árvízkárosultakat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./2006. szeptember 4.A hét végén először rendezték meg az Óradnai Magyar Napokat. A kétnyelvű előadáson a két bányásztelepülés fúvószenekara, ifjú tehetségei, női és vegyes kórusai szórakoztatták a közönséget. A rendezvényre Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye prefektusa is eljött, aki úgy látja, néhány év alatt hatalmas lépést tett az óradnai magyar közösség. „Van magyar óvodája, idéntől lesz magyar iskola, beindul az első osztály. Nagy öröm ugyanakkor az óradnai kultúrházban magyar előadást megnyitni” – mondta Szilágyi. Strambu Erzsébet, az óradnai RMDSZ-elnök elmondta, 1997-ben kezdődött Óradnán a Reményik Sándor ház építése, és azóta tartják a kapcsolatot a salgótarjániakkal. 2005-ben létrehozták az óradnai Művelődési Egyesületet. 1965-ben egyik napról a másikra megszüntették Óradnán a magyar tagozatot. A kilencszáz római-katolikus közül, bár románul beszélnek, közel hatszázan most is „ungur”-nak, azaz magyarnak vallják magukat. /Mayla Júlia: Magyar Napok Óradnán – először. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ 41 év után újra magyar osztály indul Óradnán. Egyelőre négy elsőosztályos és egy másodikos gyerek tanulhat a magyar osztályban, de jövőre akár nyolc gyermek is anyanyelvén tanulhatja az ábécét a bányásztelepülésen. Óradnán három éve működik a magyar óvoda, de csak most sikerült elérni azt, hogy az iskolában is magyarul tanulhassanak a gyermekek. A bányászváros a szórvány szórványának számít. Beszterce-Naszód megye lakosságának alig hat százaléka magyar nemzetiségű, Óradnán ez az arány 20 százalék körüli, az emberek többsége azonban már nem beszéli a nyelvet. Oszrovszki Erzsébet, a helyi Magyar Kulturális Egyesület elnöke szerint a mintegy 580 óradnai magyar közül alig 150-en beszélnek magyarul. Hasonló a helyzet a közelben levő Borbereken is: az itt élők mintegy 85 százaléka vallja magát magyar nemzetiségűnek, de már csak alig tucatnyian tudnak magyarul. A most induló magyar osztály létszámának szinte felét testvérek teszik ki: egy nyolcgyermekes román asszony három gyerekét íratta be az iskolába. Élettársa magyar volt, az anya pedig ragaszkodik ahhoz, hogy fiai megtanulják apjuk nyelvét. A testvértelepülési kapcsolatnak köszönhetően Salgótarjánról tankönyvek is érkeznek Óradnára. /Lepedus Péter: Tanítónőt keresnek a szórvány szórványába. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2006. november 6.Beszterce-Naszód megyében, Csicsókeresztúron, a Szent Anna gyermekotthonban rendezte meg a Világhírnév internetes névsorolvasó és a Nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület a 9. Szórványtengely-műhelyt. A Csillagotthonok című, november 4-i rendezvényre Vicéről, a Szent István Otthonból és Csíksomlyóról, a Borbély-házból érkeztek vendégek. Itt adják át a mozgalom Szórványhűség-oklevelét is, idén Mayla Júlia, a Máltai Szeretetszolgálat Beszterce-Naszód megyei vezetőjének. A kolozsvári Keljfeljancsi Kompánia bábelőadása után a kicsik origamizni tanulnak. Lőrinczi Károly plébános az általa vezetett csicsókeresztúri és vicei árvaház mindennapjairól számolt be. „Az itt élő gyermekek ugyanazt élik meg, mint egy szökőár vagy földrengés után: a halál állandó közelségét és félelmét. Van köztük olyan, aki látta a testvérét éhen halni, vagy földgázmérgezés miatt megfulladni” – magyarázta. A nevelők egyik legnagyobb feladata az, hogy segítsenek a gyermekeknek feldolgozni a traumákat, és beilleszkedni a társadalomba. A hat éve működő otthonok legnagyobb gondját az állami támogatás teljes hiánya jelenti. Eddig magyarországi és helyi támogatók fedezték az árvaházak minden működési költségét. Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója, a rendezvény szervezője javaslatára a jelenlevők levélben kérték Szilágyi János Beszterce-Naszód megyei prefektus segítségét. Jobb helyzetben vannak a csíksomlyói otthon lakói és nevelői: a nevelők főállású fizetést, a gyermekek havi 100 lejes támogatást kapnak. /Fülöp Noémi: Erdélyi magyar kisárvaházak lakói találkoztak Csicsókeresztúron. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./2006. december 18.„Erdélyben azt hiszem, sehol sem ünneplik meg úgy a karácsonyt a magyarok, mint Beszterce-Naszód megyében – mondta Szilágyi János Beszterce-Naszód megye prefektusa -, hisz szétszórtan élnek a megye területén, és ezen a napon minden kis faluból eljönnek a gyerekek, felnőttek, egyházak képviselői Besztercére, hogy együtt ünnepelhessük a karácsonyt.” Az Örvendj ég, örvendj föld karácsonyi műsort a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ szervezte, immár negyedik alkalommal. Bemutatkozhattak többek között az óradnai magyar iskolások, abból az alkalomból, hogy Óradnán 65 éves szünet után szeptembertől ismét van magyar tagozat. A rendezvényen a megye húsz magyarlakta településéről 390 óvodás, iskolás és 170 felnőtt köszöntőkkel, kórusdalokkal, betlehemes játékkal, tánccal lépett színpadra. /Mayla Júlia: Szórványkarácsony Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2007. június 3.Szilágyi János Máramarossziget esperes–plébánosa elmondta, hogy a több alkalommal is tűzvész martalékává lett templomot a 19–20. század fordulóján építették újjá utoljára. Máramarosszigeten négy és ötezer között van a hívek száma, 25–30 százalékuk jár templomba. Nemzetiségi és vallási téren is szigetet jelentenek a máramarosi román tengerben. Mintegy tízezer magyar él a városban. Néhány éve van csak saját iskolája is a magyarságnak, de az iskola jövője kétséges, mert a magyar szülők jelentős része is román iskolába küldi gyermekeit. Ezelőtt húsz évvel 130–150 keresztelő volt évente, jelenleg 20–30-at keresztelnek. Évente körülbelül 60-nal több a temetés, mint a keresztelés. Az újszülöttek jelentős részét pedig már románul kell keresztelni. Az esküvői szertartások 70–80 százalékát is román nyelven végzik. /Ozsváth Judit: Igazi sziget vagyunk a máramarosi tengerben. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 3./2008. január 25.Ötvenedik életévét töltötte dr. Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, a kollégium kórusának karvezetője. A Torda melletti Szentmihályon /régi nevén Alsófelsőszentmihályon/ nevelkedett. Tehetségkutatás révén figyelt fel rá Demény Piroska jeles kolozsvári zenepedagógus. Elvégezte a Zeneakadémiát. Petrozsényba helyeztek ki zenetanárnak, 1982-től ‘90-ig élt a bányavidéken. Különböző kórusokat vezetett. 1990-ben jött vissza Kolozsvárra, az újrainduló Református Kollégiumnak lett az igazgatója. A kórusban bízott a legjobban, rövid időn belül elismert kórussá váltak. Külföldi fellépések követték egymást. Vannak szólisták, operaénekesek, akiket mondhatni ő indított. Szilágyi János, Gáspár Enikő, Széll Emőke, Varvari Gabriella, Pataki Adorján, Maneszes Márton, Rigmányi István, Boldizsár István, Nagy Zoltán neve ismerős az operáért rajongók körében. Tavaly a kollégium elnyerte a Magyar Örökség-díjat, talán ez a legnagyobb elégtétel számára. Végre sikerült megszerezni az engedélyt az 1. és 5. osztály indítására. /Kovács Hont Imre: Ha van hit és bizalom, akkor jön az erő és a kitartás is. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./2008. június 18.Johann Dieter Krauss besztercei evangélikus lelkész bejelentette: bepereli Szilágyi János prefektust, mert hanyagsággal vádolta. Hivatalos levélben arra kérte a megyei elöljárót, hogy a nyilvánosság előtt vonja vissza kijelentését, miszerint ellene is nyomozást indíttat munkahelyi gondatlanság vádjával. A tűzvész estéjén a prefektus tanúk jelenlétében inzultálta a lelkészt. – Ön nagyon rég készült erre. Csak nem tudta, mikor fog bekövetkezni – mondta a prefektus a lelkésznek, mielőtt az illetékes szervek megállapították volna a tűz keletkezésének okát. Ha beperel, akkor nagyon szívesen elmegyek a tárgyalásra – reagált a lelkész kijelentéseire Szilágyi János. /Beszterce – Nyilvános bocsánatkérést követel az evangélikus lelkész. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./2008. augusztus 21.Legkésőbb egy hónap múlva el kellene készülnie a besztercei evangélikus templom részére a javítások elkezdésétől érkezett adományokról és pénzügyi támogatásokról szóló pontos kimutatásnak –, mondta Szilágyi János, Beszterce Naszód megye prefektusa. A lelkésznek jelentést kell készítenie a polgármesteri hivataltól és a minisztériumtól kapott támogatásokról. Johann Dieter Krauss, a besztercei evangélikus templom lelkésze júliusban felkérte mindazokat a hatóságokat és egyesületeket, amelyek a templom javítására pénzt gyűjtöttek, hogy ezeket az összegeket utalják a parókia számlájára, azonban a lelkész eddig nem mutatott be semmiféle kimutatást az összegyűlt adományokról. Júniusban tűz ütött ki, amely súlyos károkat okozott a templomban. /Pénzmosás az evangélikus templom ügyében? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2008. augusztus 22.A kormányhoz fordult Johann Dieter Krauss besztercei evangélikus lelkész, azt kérve, hogy akadályozza meg Szilágyi János Beszterce-Naszód megyei prefektus ellene indított hadjáratát. Szilágyi eljárást kezdeményezett a rendőrségen annak kiderítésére, hogyan használták fel az evangélikus templom felújítására szánt pénzt. A lelkész szerint az evangélikus parókia az összes szükséges dokumentumot a hatóság rendelkezésére bocsátotta. A pap azt kifogásolja, hogy Szilágyi miért nem várja meg az ügyészség állásfoglalását az ügyben, miért szítja a közvéleményt az evangélikus parókia ellen. /Pap Melinda: Szócsata a templomért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./2008. december 2.Székelyföldön és a szórványban is jól szerepeltek az RMDSZ jelöltjei, akiknek zöme a magyarság számarányának megfelelő eredményt ért el. A szövetségnek népes székelyföldi parlamenti képviselete lesz, a székely megyék körülbelül az RMDSZ-mandátumok felét teszik ki. Hargita megyében a kiosztásra váró hét mandátum közül hatot az RMDSZ jelöltjei nyertek meg úgy, hogy saját választókerületükben megszerezték a szavazatok többségét. Biztos képviselői mandátumot nyert Kelemen Hunor (89,35 százalékkal), Korodi Attila (87,9), Antal István (74,51) és Pál Árpád (69,8), míg Verestóy Attilát (70 százalék) és Gyerkó Lászlót (89,65) megválasztották szenátornak. A Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott független Sebestyén Csaba a szavazatok 19,72 százalékát szerezte meg, míg a szintén független Garda Dezső 20,19 százalékot kapott, ők biztosan nem jutnak a parlament padsoraiba. Kovászna megyében a hat, kiosztásra váró mandátum közül öt esetében az RMDSZ jelöltjei megszerezték a voksok több mint felét. Képviselői mandátumot nyert Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely. Ez utóbbi 12 551 szavazatot kapott, míg egyik kihívója, a független Rákosi János 1559-et gyűjtött. Az RMDSZ színeiben szenátori mandátumot nyert Albert Álmos is, aki 16 337 szavazatot kapott, míg egyik ellenfele, a független Szilágyi János 5783 szavazatot gyűjtött. Az RMDSZ második szenátori mandátumot is megszerzett Kovászna megyében, Bokor Tibor révén. Maros megyében a részleges eredmények szerint képviselői mandátumot nyer Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly, akik megszerezték a szavazatok több mint felét, akárcsak Markó Béla, aki majdnem 90 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 65,13 százalékát birtokolja. Kincses Előd független jelölt a voksok 6,31 százalékát gyűjtötte össze. Bihar megyében az RMDSZ egy szenátori és két képviselői helyhez jutott úgy, hogy jelöltjei megszerezték kerületükben a voksok többségét. Cseke Attila (59,41) szenátorjelöltként, Derzsi Ákos (54,97) és Lakatos Péter (54,46) viszont képviselőjelöltként győzött. Szatmár megyében pedig egyelőre Günthner Tibor (51,99) révén egy szenátori, Erdei-Doloczki István (52,82) révén pedig egy képviselői mandátum biztos. Kettőt is szerezhetett volna az RMDSZ, de Varga Attilának öt (!!) szavazata hiányzik a megyei visszaosztás után mandátumszerzéshez. Varga az érvénytelenített szavazatok átvizsgálását kéri. /Székelyföldön az RMDSZ tarolt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2009. január 17.Hamarosan megnevezi a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokat a személyeket, akik az egykor liberális, illetve RMDSZ-es színekben megválasztott prefektusokat és alprefektusokat váltják majd a megyék élén. Az egyezség értelmében azokban a megyékben, ahol a megyei tanácselnök például demokrata-liberális, a prefektusi tisztségre is ez a párt jelölhet és fordítva. Eszerint 17 megyében PSD-s, 14-ben pedig PD-L-s berkekből származó prefektust neveznek ki. Abban a 10 megyében, ahol más párt adja a megyei tanácselnököt, a prefektusi tisztségeket fele-fele arányban osztják el egymást közt a hatalmon lévő pártok. A tervek szerint Kovászna megyében az RMDSZ-es György Ervin helyébe PSD-s prefektus kerülne. A kormánypárt „nagyvonalú” ajánlata szerint meghagynak egy alprefektusi tisztséget az RMDSZ-nek, ha az lemond a megyei tanács egyik alelnöki tisztségéről a szociáldemokraták javára. Az RMDSZ másik két prefektusa, a máramarosi Böndi Gyöngyike, illetve a beszterce-naszódi Szilágyi János helyébe PD-L-s jelölt kerülhet, de nem kizárt azonban, hogy mindkettőt alprefektussá minősítik vissza. /Prefektusokat és alprefektusokat cserélne a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2009. január 26.A prefektusok leváltását célzó döntést hozott legutóbbi ülésén a Boc-kabinet, ezzel megteremtette a lehetőségét annak, hogy politikai alapon leválthassanak prefektusokat. A két kormánypárt között Erdély-szerte zajlanak a tárgyalások a prefektusi és alprefektusi tisztségek elosztásáról. Az RMDSZ székelyföldi szervezetei tiltakozó akciókat helyeznek kilátásba, ha a kormány leváltja a magyar tisztségviselőket. A két kormánypárt közötti egyezség értelmében Kovászna megyében a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöli a prefektust, míg a Demokrata-Liberális Párt (PDL) a két alprefektust adja, leváltják az RMDSZ-es György Ervin prefektust. Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke elmondta, minden magyar intézményvezetőt meg kell tartani, és a magyar prefektushoz is ragaszkodnak. Kovászna megyében 30 közintézményből 12 élén áll az RMDSZ által támogatott magyar igazgató, míg 18-at román nemzetiségű vezet. Maros megyében az RMDSZ javaslatára 2007-ben alprefektussá kinevezett Bárczi Győző teljes bizonytalanságban él. Bárczi reméli, hogy az RMDSZ kiáll mellette. Távozni kényszerül Tódor Albert RMDSZ-es Bihar megyi alprefektus is. Beszterce-Naszód megyében is leváltják az RMDSZ által tisztségbe helyezett Szilágyi János jelenlegi prefektust. /Prefektuscsere Erdély-szerte. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./2010. szeptember 11.Újraalakulásának huszadik évfordulóját ünnepli a Kolozsvári Református KollégiumSzellemi útravalónk a hitvallásos nevelés, becsület, munkatisztelet – vallja Székely Árpád igazgató Az 1989-es rendszerváltozást követően Erdélyben az első, újraindított felekezeti tanintézet a Kolozsvári Református Kollégium volt. Székely Árpád zenetanár, igazgató már huszonegyedik tanévét kezdi az iskolában. A kezdeti nehézségek elmúltával mára a tanintézet hírnevet szerzett magának, az iskola kórusa pedig többször vendégszerepelt nem csak Erdélyben, de külföldön is. Kolozsváron is rendszeresen fellépnek a március 15-i, október 6-i és 23-i ünnepségeken, de szívesen tesznek eleget a legkisebb vidéki település egyházközségének felkérésére is. A Kolozsvári Református Kollégiumban jelenleg több mint háromszáz diák tanul és 35 tanár oktat. Két évvel ezelőtt sikerült első és ötödik osztályt indítani, tavalytól pedig az óvodacsoport apróságainak kacagásától hangosak az ódon falak. Földrajzfüzetből – napló Hogyan emlékszik vissza a húsz évvel ezelőtti kezdetre? Már 1990 tavaszán szó volt arról, hogy ősszel újraindul a Kolozsvári Református Kollégium. Én akkor Petrozsényben voltam tanár, mivel a zeneakadémia elvégzése után oda helyeztek ki. Úgy gondoltam, hogy szívesen tanítanék az újralétesített Református Kollégiumban, hiszen mindig szoros szálak kötöttek egyházamhoz: hatodikosként otthon, Alsó- Felsőszentmihályon kántorkodtam, családommal együtt részt vettem az egyházi ünnepeken, Kolozsváron egy ideig a Belvárosi Egyházközség kórusának is tagja voltam. 1990 szeptemberében több zenetanár közül a püspökség engem választott. Sok akadályt gördítettek Petrozsényben elmenetelem elé. Többen azt mondták: miért hagyom ott a biztos állásomat, mert a Kolozsvári Református Kollégiumból „úgysem lesz semmi...” 1990. október 1-jén a Farkas utcai református templomban megtartott évnyitó után tudtuk meg, hogy az ókollégium épületét nem adták vissza az Erdélyi Református Egyházkerületnek, és még nem lehet tudni, hol működik majd a kollégium. Végül a Györgyfalvi negyedi 16-os Általános Iskolában bocsátottak a rendelkezésünkre négy osztálytermet – a nyolc osztálynyi diákságunknak – és itt töltöttünk el 12 évet. Az első tanév naplói nyolc, nagy méretű földrajzfüzet volt, ezeket ma is őrizzük. Akkor 12 megyéből jöttek a diákok. Nem volt ritka az olyan eset sem, hogy a X. vagy XI. osztályt máshol már elvégzett tanuló újrakezdte nálunk ugyanazt az osztályt, mert felekezeti iskolába akart járni. Az öregdiákok és a református leánygimnázium volt növendékei az első pillanattól kezdve mellénk álltak, segítettek. A 16-os iskola vezetőségével mindig jó, kollegiális kapcsolatot tartottunk fenn. Mi volt a helyzet a tanárokkal? Az első tanév elején a kinevezett főigazgató Székely József volt. Úgy emlékszem, az első tanári fizetést 1991. telén kaptuk kézhez. Addig minden pedagógus ingyen dolgozott. A már nyugdíjas tanárok, azt hiszem, jó ideig semmilyen pénzbeli juttatást nem kaptak. A kollégium akkori diákságának többsége nem volt kolozsvári. Hogyan oldották meg az elszállásolásukat? Az első tanévkezdés után a bentlakó diákokat főleg a belvárosi gyülekezet tagjainál szállásoltuk el. 1991. februárjában a Traian Vuia Líceum bentlakásában utaltak ki számunkra két emeletnyi helyet. Habár az iskola vezetőségével mindig szót tudtunk érteni, azért nem kis gondokkal kellett szembenéznünk 1995-ig, amikor az energetikai líceum bentlakásában helyeztek el minket. Ma is emlékszem a tanfelügyelőség értesítőjére, amelyben felszólítottak, hogy két nap alatt hagyjuk el a Vuia-líceum bentlakását, mivel az ingatlant át kellett adni a BBTE-nek.1996-ban felépült a Bethlen Kata Diakóniai Központ, azóta is ott vagyunk a bentlakásunkkal. Mikor kerültek vissza az ókollégiumba? Az Erdélyi Református Egyházkerület soha nem mondott le arról, hogy visszakérje 1948-ban államosított ingatlanjait. Évekig tartó pereskedés eredményeképpen az egyháznak sikerült visszaszereznie az ó- és az újkollégium (a mostani Şincai-líceum) épületét, ám ezek visszatáblázását megvétózta a városháza és a Şincai-líceum. Beperelték az Erdélyi Református Egyházkerületet, és annak ellenére, hogy a kihívott szakértők bebizonyították, hogy a két épület, az udvar, a tornacsarnok egy együttest alkotott, a kolozsvári bíróság ítélete értelmében csak az ókollégiumot és az ahhoz tartozó udvart vehettük újra birtokba. Az újkollégium épületét, a nagyudvart és a tornacsarnokot 2000-ben visszaírták az állam tulajdonába. 2002-ben szerencsés politikai fordulat következett be. A Kolozs megyei RMDSZ akkori elnöke, Kónya-Hamar Sándor mellénk állt. 2002. december 20-án birtokba vehettük az ókollégium egy részét. A második emeleten egy magániskola működött, az étkezdét kibérelte egy cég, a földszinten a Sincai-líceum karbantartó műhelyei kaptak helyet. Két évbe telt, ameddig a teljes épületet birtokba vehettük. Egy tönkrement, lelakott ingatlant kaptunk vissza, amely állandó javításra szorult. Most már kezdjük “kinőni” az épületet. Nagy szükség lenne az újkollégium épületére is. Reménykedjünk, hogy Isten teljesíti ezt az óhajunkat is. Az évek során nagy hangsúlyt fektettünk nem csak az osztálytermek javítására és szépítésére, hanem a felszereltségre is. Ma korszerű informatikai laboratóriumok és szertárak várják diákjainkat. A bentlakók ellátása is megoldódott. Dísztermünk alkalmas az istentiszteletek és ünnepségek lebonyolítására. Mindezért Istennek adunk hálát. Diákjaink többsége egyre jobb eredményeket ér el. Nem csak a városban, hanem Erdély-szerte ismerik az iskolát, és ebben oroszlánrésze van az iskola kórusának. Jelenleg milyen karbantartási munkálatokat végeznek? A mostani felújításokat nagyobb mértékben az egyház, kisebb mértékben a városi tanács finanszírozza. Külső javításokat végzünk, az ingatlan északi részét újracserepeztettük. A bejáratot kívül-belül felújítjuk, a csatornák egy részét kicseréljük. Egy új osztálytermet is berendeztünk és bővítettük az óvodát. Mi az a szellemi útravaló, amelyet a kollégisták az iskolától kapnak? Elsősorban a hitvallásos nevelés fontosságát emelném ki, amely az Istenbe vetett hiten alapszik. Emellett a becsületet, a munka tiszteletét említeném. A hitvallásos nevelés és a keresztyén értékek birtokában másként állsz hozzá a munkához, más a kapcsolatod embertársaiddal. Diákjaink ezek elsajátításával lépéselőnyben lehetnek a többi iskola diákjaival szemben. Az elmúlt húsz évben több mint 1500 tanuló végezte el a kollégiumot, közel 86 százalékuk egyetemet végzett. Majdnem másfélszázan végezték el a Teológiát. A legfontosabb alapelvünk az, hogy hívő, református, de ugyanakkor jó magyar emberekké váljanak. Úgy vélem, az eltelt húsz év alatt pozitív irányba alakítottuk az erdélyi magyarság jövőjét, jövőképét. Milyen a kollégium kapcsolata más iskolákkal? Nagyon jó kapcsolatot tartunk fenn a többi erdélyi református kollégiummal: hagyományszámba mennek bibliaismereti-, népdal- és zsoltáréneklési versenyeink, diáktalálkozóink. Jó a kapcsolatunk a János Zsigmond Unitárius Kollégiummal, illetve a magyarországi református kollégiumokkal. A Kolozsvári Ortodox Szemináriummal évek óta közös karácsonyi koncerteken lépünk fel. Emlékszem: az első közös koncertünkre Cucu Imola, a Brassai-líceum akkori igazgatója biztosította nekünk a helyszínt a líceum dísztermében. Ezt követően a Kétágú, majd a Farkas utcai református templomban és az ortodox katedrálisban léptünk fel. Egyházunk vezetői is részt vesznek ezeken a közös koncerteken, amelyek jól szolgálják egymás hitének és művészetének megismerését és tiszteletét. Mi az, ami változott az elmúlt húsz év alatt? Nem hiszem, hogy a romániai közoktatás jó irányba halad. Stabil tanügyi rendszerre, világos törvénykezésre van szükség. Az iskolák tekintélyét vissza kell állítani, a diáksággal pedig meg kellene értetni a tanulás fontosságát és hasznát. A fiatalság körében egyre nagyobb méreteket öltő nemtörődömség, a jövőkép-nélküliség ellen a hitvallásos nevelés hatásosan veheti fel a harcot. Az iskola kapuja mindenki előtt nyitva áll Most két ünnepségre készülnek. Húsz éve, pontosabban 1990. október 1-jén indult újra a Kolozsvári Református Kollégium, hála egyházunk akkori vezetőjének, ft. Csiha Kálmán püspök úrnak és Székely József generális direktornak, az iskola első igazgatójának. Másrészt pedig szeptember 18-án és 19-én Kolozsváron először kerül sor a kilenc erdélyi református kollégium országos évnyitójára. Az erdélyi meghívottak mellett meg kell említenem a magyarországi testvériskolákat is, amelyek képviseltetik magukat az ünnepségen: a Gödöllői Református Líceum, a Miskolci Református Gimnázium, a Hódmezővásárhelyi Református Gimnázium, a Pécsi Református Gimnázium és nem utolsósorban a Budapesti Lónyai Református Gimnázium. Meg kell említenem, hogy kollégiumunk létesítésének húszéves évfordulója alkalmával szeretettel várunk minden volt diákot és tanárkollegát. Külön örömömre szolgál, hogy olyan volt növendékeink is elfogadták a meghívást, mint Pataki Adorján és Szilágyi János, a Kolozsvári Magyar Opera énekesei, Várvári Gabriella, a temesvári opera énekese, Nagy Zoltán, a bécsi Staatsoper énekese, továbbá Németi Zsuzsa, a szatmári színház és Varga Balázs, a nagyváradi színház művésze. Szombaton, szeptember 18-án kollégiumigazgatók konferenciájára kerül sor, amelyen ft. Pap Géza püspök úr is részt vesz, ha ideje megengedi. A szeptember 19-i vasárnapi évnyitó ünnepségre meghívtuk László Attilát, Kolozsvár alpolgármesterét, aki sokszor segített rajtunk, Kötő József képviselőt, akit több szál fűz iskolánkhoz. Igét hirdet nt. Kató Béla főjegyző úr. A vasárnapi ünnepség a megszokott keretek között zajlik, lesz zászlós bevonulás, áhítat, köszöntőbeszédek hangzanak el, és átadják a Bethlen-díjat is amellyel a két református egyházkerület érdemes oktatókat tüntet ki. Dr. Gubcsi Lajos Magyarországról átadja az Ex Libris díjat minden erdélyi református kollégium számára. NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár) 2011. április 27.Zenével, húsvéti tojással, koccintással ünnepelték az alkotmánytTalán a legtartalmasabb gálamûsorral épp Kolozsvár tisztelgett Magyarország új alaptörvénye elõtt: az egyetlen határon túli város, amely bekapcsolódott a húsvéthétfõ esti, tíz helységet élõ körkapcsolással összekötõ ünnepi programba. Budapest, Békéscsaba, Debrecen, Gyõr, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Szeged és Szombathely mellett a kolozsvári magyar opera is várta mindazokat, akik a húsvéti ünnepet közös zenehallgatással kívánták lezárni, s egyszersmind részesei lenni a magyarországi eseményeknek is. Mindezt a Duna televízió biztosította, amelynek munkatársai az összes helyszínrõl bejelentkeztek. A kolozsváriakkal együtt ünnepelt Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, valamint Szilágyi Mátyás fõkonzul és további közéleti és egyházi személyiségek. Ezzel együtt az opera nagyterme laza félházat mutatott, mintha a közönség is kicsit értetlenül állt volna a húsvéthétfõi koncertlátogatás lehetõsége elõtt. Felemelõ pillanatnak számított azonban a Himnusz, amelynek hangjai egyszerre tíz városban csendültek fel, majd a közönség felvételrõl meghallgathatta Schmitt Pál magyar köztársasági elnök ünnepi beszédét, amelyet délben, az új, magyar, korszerû, nemzeti és európai alaptörvény aláírását követõen mondott el. A politikus kiemelte: ezen a napon nem csak a hitbéli tanítás, a húsvét évszázados hagyományát ünnepeljük, hanem a közös munka fölött érzett büszkeséget is, hogy több mint 20 évvel a rendszerváltás után megszületett az új alkotmány, amely Magyarország feltámadásának alapja és záloga. A köztársasági elnök a nemzeti összetartozás okmányának is nevezte az új alaptörvényt, amelynek ünneplése is ezt a jellegét emeli ki, tíz magyarországi város és Kolozsvár részvételével, hiszen a magyar kultúrát a vele együtt élõ nemzeti közösségek értékei is erõsítették. - Bízunk a fiatalok elhivatottságában, abban, hogy a gyermekeink ismét naggyá teszik Magyarországot! - jelentette ki az elnök, szabadságot, békét és egyetértést kívánva az ünneplõ magyarságnak és az együtt élõ nemzetiségeknek. A köszöntõ szavak után felcsendült Kodály Psalmus Hungaricusa, az opera kórusának és zenekarának elõadásában, Bardon Antal szólista közremûködésével és Selmeczi György vezényletével. A tíz városban egyszerre elõadott zsoltárt követõ szünet után mindenhol egyéni mûsorral folytatódott a program. Kolozsváron mezõségi és kalotaszegi népzene, valamint reneszánsz muzsika is csendült, elõbbi a Tarisznyás Együttes, utóbbi a Flauto Dolce elõadásában. Elhangzott továbbá Farkas Ferenc Kárpáti rapszódiája és Liszt Ferenc Csárdás obstinéja, szintén Selmeczi György vezényletével, majd Kulcsár Szabolcs vette át a karmesteri pálcát. Elsõként Erkel Ferenc operarészletek hangzottak el (Hunyadi László, Brankovics György, Bánk bán) Vígh Ibolya, Sándor Árpád és Fülöp Márton elõadásában, majd Bartók Béla román népi táncait követõen Kodály Zoltán Székely fonójának fináléja zárta az ünnepi mûsort, Szilágyi János, Molnár Mária, Covacinschi Yolanda, Sándor Árpád és Fülöp Márton közremûködésével. A közönség a függöny legördülése után sem oszlott el, hiszen a belépõjegyül kosarakba gyûjtött húsvéti hímes tojásokat bõséges fogadás keretében szolgálták fel az opera emeleti elõcsarnokában, ahol mûvészek, zenészek és a jelenlévõk közösen ünnepelhették a húsvétzárást és az új magyar alkotmány születését. S. B. Á. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 26.�?vadzáró gálaestKolozsvári Magyar Opera 2010-2011 évadjának �?vadzáró gálaestje sok tekintetbõl példaadó. Az újonnan kinevezett igazgató, Szép Gyula a médiának nyilatkozva, elmondta, ez volt az elsõ olyan évad, melyet már elõtte egy évvel, megterveztek és a terveket a lehetõségek szerint (betegségek, indiszpozíció ellenére) betartották. Visszatekintve az elmúlt évadra, a Kolozsvári Magyar Opera bizonyítottan jó évadot zárt. Köszönhetõen annak a gárdának, amely az elmúlt húsz év tudatos építkezése következtében kiépült. Ma már nemcsak az intézményen múlik a mûvészi teljesítmény megcsillantása. Ha az intézmény megkapja azokat a lehetõségeket, melyeket a világ valamennyi operaháza jobb helyeken megkap, akkor a teljesítményük felnõhet arra a színvonalra, mely méltán Kolozsvár hírnevének további növekedését eredményezheti. Az intézmény múltja becsülni való. Ezzel a múlttal sáfárkodni érdem. Ezt érezte meg az intézmény vezetõsége, amikor lehetõvé tette, hogy ennek az évadnak a záró elõadása Vissi d'arte- a mûvészetért éltem címmel megvalósuljon. De ehhez sok mindennek össze kellett jönnie, amivel egyébként az operaház rendelkezett, rendelkezik. Szükség volt egy olyan személyiségre, aki munkásságával bizonyította, mindazok a belsõ adottságok léteznek, és ennek következtében az intézményt, megfelelõ formában, bárhova ahova meghívják, kellõ módon helyt áll. Ez a mûvész Kirkósa Júlia volt. Akirõl a hajdani korrepetitor Debreceni �?va (ma Tel-Avivban él) a következõket nyilatkozta:A lélegzetem is elállt, amikor egy próbán, meghallottam Kirkósa Júlia gyönyörû drámai szoprán hangját, melyet egy csomó szabadon szárnyaló felhang díszített. �?vek során ez a hang nemzetközi rangúvá fejlõdött, megállta volna helyét bármely nagyvilági színpadon. Rendkívüli szorgalom, a szereptanulásban a legmélyebbre történõ behatolás- úgy zeneileg, mint pszichológiailag- ezek jellemezték munkáját. Az elmondottakból kiderül, a tehetségen kívül nagyon komoly munka is szükséges ahhoz, hogy a benned levõ értékek felszínre jöjjenek, és a szerencse is. A szerencsérõl talán annyit, Kirkósa Júlia nagyhírû komoly anyagiakkal rendelkezõ örmény családból származik. Ami abban az idõben (1960-1980-as években) nem volt erény. Szerintem ennek is köszönhetõ, pályája nem volt mentes a zökkenõktõl sem, de az a kivételes igyekezet, mely nélkül valódi mûvész nincs, minden alkalommal a színpadon, de az életben is, segítségére sietett. Ennek volt köszönhetõ, minden helyzetben meg tudta találni azt az utat, mely számára a helyzet megoldásában a legjobb volt. A 1989-es események után kialakult helyzet nagy hozama volt az, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Opera felfedezte Kürthy András Budapesten élõ rendezõt, aki igényességérõl is híres volt. Kolozsváron több darabot állított színpadra, melyeknek szoprán szólamát Kirkósa Júlia szólaltatta meg. Errõl maga Kürthy András a következõkben így emlékezik meg: Az engem hosszú idõre Kolozsvárhoz kötõ találkozások között az egyik legmegragadóbb volt egy a hangjával, megjelenésével, szuggesztív színpadi személyiségével kitûnõ szoprán. Noha egy operett elõadásban találkoztam vele, rögtön nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nem mindennapi talentumok birtokosa par excellence operai hõsnõ, született Verdi-heroina, akivel feltétlenül szeretnék együtt dolgozni. A gondolatokat tett követte, és az események a Kolozsvári Magyar Opera aranykönyvében az utókor számára, rögzítõdtek. Ezek után érthetõ az, hogy a 2010-2011 évadjának �?vadzáró gálaestjének megrendezésére Kürthy Adrást kérték fel. Kevés magyar operarendezõrõl-, menedzserrõl lehet elmondani, Kínától-Amerikáig minden jobb helyen megfordult. Akinek hatalmas tapasztalat áll ma a háta mögött. Egyike azoknak, aki nem engedheti meg magának az igénytelenséget. Ez alkalommal is a Kolozsvári Magyar Opera lehetõ legjavával dolgozott, bevonva olyanokat is, akik szívesen kollaborálnak az intézménnyel. Így állt össze ez a zeneileg is jól átgondolt elõadás, melynek karmesterei: Petre Sbârcea, Horváth József, Jankó Zsolt, Kulcsár Szabolcs. A nevek önmagukért beszélnek. Díszlettervezõ: Venczel Attila. Karigazgató Kulcsár Szabolcs. Kirkósa Júlián kívül az elõadók névsor szerinti felsorolása: Ádám János, Balla Sándor, Bardon Tony, Marius Budoiu, Covacinschi Yolanda, Egyed Apollónia, Florin Estefan, Fülöp Márton, Carmen Gurban, Hary Judit, Hercz Péter, Kele Brigitta, Kerekes Mária, Mányoki László, Mányoki Mária, Molnár Mária, Pataki Adorján, Rigmányi István, Sándor Árpád, Szeibert István, Székely Zsejke, Szilágyi János, Veress Orsolya és Vigh Ibolya. Közremûködött az operaház ének-, zene- és balettkara. A mûsorvezetõi teendõket Salat Lehel látta el, aki valamikor állandó meghívottja volt az operaháznak. Hangversenymesterek: Barabás Sándor, Ferenczi Endre. Korrepetitor: Nagy Ibolya. Koreográfus Adrian Mureºan. �?gyelõ: Gálffy Erzsébet. Rendezõ munkatársa: Gombár Annamária. Kürthy András, de Szép Gyula is pontosan tudja, a produkciót, el kell adni. Ehhez föltétlenül szükséges a csomagolási technika minél magasabb szintû alkalmazása. Ennek volt köszönhetõ a mûsor összeállításának minõsége. Amit biztosítottak az örök ifjú Johann Strauss, Amilcare Ponchielli, U. Giordano, F. Cilea, valamint a legnagyobbak közé tartozó Giacomo Puccini és Giuseppe Verdi halhatatlan áriái. A zenét fûszerezte a balettkar maximális teljesítménye, amit a vetített képes háttér jól meg választott képsora kellõ képen fokozott. A hang és mozgás látvány keverése mesteri volt az est folyamán. A förgeteges siker bizonyítja, a Kolozsvári Magyar Opera társulata jó úton halad, mert közönségét meg tudta tartani, sõt a sok fiatal a nézõtéren azt is jelzi, a jövõ biztató. De ehhez mindazok kellenek, melyek egy ilyen intézményt képesek anyagilag is életben tartani. Az alapanyag megvan, de ezzel az anyaggal csínján kell bánni, mert érzékeny, és ha nincs kellõ képen óvva- támogatva, akkor könnyen sérülékeny. A Gálaest bizonyította, a közönség, ha megkapja azt, amit elvár egy ilyen intézménytõl, akkor nagyon példásan hálás tud lenni. Csomafáy Ferenc erdon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
